Mi a “Mushin” meditáció és miért fontos?

Széles körben ismert, hogy a japánok gyakran másképp látják a dolgokat. Jellegük és kultúrájuk különbözősége teszi Japánt lenyűgöző hellyé, ahol sok mindent összehasonlíthatsz a saját hazáddal, és talán közben tanulhatsz valamit magadról is. A kultúra általánosságban, szerte a világon, az ősi hagyományoktól kezdve a mindennapi élethez való hozzáállásig sokféleképpen változik. Egyesek szerint a nyugati emberek sokat tanulhatnak az ázsiai koncepciókból, és ezek egyike a “mushin” fogalma, a meditáció és a mentális állapot egy lenyűgöző formája, amely nagyban befolyásolhatja azt, ahogyan az ember az életét éli és végzi.

A “mushin” szó két kanji karakterből áll: 無 (mu), ami “semmit” jelent, és 心 (shin), ami “szívet”, “szellemet” vagy ebben az esetben “elmét” jelent. Ily módon a mushin nagyjából úgy fordítható, hogy “semmi elme” vagy “nincs elme”. A zen buddhizmusban használt hosszabb kifejezésből származik: “無心の心”. (mushin no shin), vagyis “elme nélküli elme”

Mit is jelent ez pontosan? Miért lehet ez fontos? A mushin egy olyan mentális állapot, amikor az elméd üres minden gondolattól, minden vágytól és minden feltételezéstől. Amikor az elméd tiszta, megszabadulsz az egódtól, és képes vagy spontán és folyékonyan cselekedni anélkül, hogy érzelmek és tétovázás kerülne az utadba. Ez a koncepció fontos a harcművészetekben, és számos más hagyományos japán művészetben is jelen van, mint például az “ikebana”, vagyis a virágkötészet megnyugtató japán hobbija, és a shodo, a gyönyörű kalligráfia művészeti stílus. Ebben a cikkben tovább fogom illusztrálni ezt a koncepciót, mind a zen buddhista filozófiára, mind az aikido gyakorlójaként szerzett személyes tapasztalataimra támaszkodva.

A zen mester véleménye a mushinról és a kardvívásról

A mushin korai leírása a híres zen buddhista szerzetes és kiváló kardforgató, Takuan Soho (1573 – 1645) The Unfettered Mind című művéből származik. Ebben a művében összekapcsolja a zen buddhizmus aspektusait a harcművészetekkel. A következő bekezdés kiváló magyarázatot ad arra, hogy mi zajlik egy kardforgató elméjében, amikor a mushin állapotában van.

“Amikor a kardforgató az ellenfelével szemben áll, nem szabad sem az ellenfélre, sem önmagára, sem az ellenség kardmozdulataira gondolnia. Csak áll a kardjával, amely minden technikáról megfeledkezve csak arra kész, hogy kövesse a tudatalatti diktálását. Az ember eltörölte önmagát, mint a kard kezelőjét. Amikor lecsap, nem az ember, hanem a kard az ember tudatalattijának kezében az, ami lecsap.”

*Soho, Takuan. A korlátlan elme. Trans. William Scott Wilson. (1986) Tokió: Kodansha International Ltd.

Takuan Soho Mushinról alkotott nézetének újabb értelmezése a Vagabond című mangában található, amelyet Takehiko Inoue írt és illusztrált (és Eiji Yoshikawa Musashi regényei alapján készült). Takuan Soho állítólag barátja és tanácsadója volt Mijamoto Muszasinak, a szakértő kardforgatónak és Az öt gyűrű könyve szerzőjének. Az alábbi, kettejük közötti kitalált beszélgetésben Takuan azt mondja Muszasinak, hogy “ne foglalkozzon egyetlen ponttal”. Ha el vagy foglalva, elveszíted Mushin-t, és nem vagy képes könnyedén cselekedni semmilyen helyzetben.”

Most, mielőtt továbbmennénk, tudom, hogy néhányan talán azon tűnődnek, hogy “Hogy a fenébe működik ez?”. Lehetséges csak az elme edzésével és a mushin elérésével szakértő kardforgatóvá válni? Nem, egyáltalán nem erről van szó. Természetesen a mentális edzés fontos, de nem győzhetsz le valakit fizikai harcban pusztán az elméddel. A tényleges technikát először is meg kell tanulni ahhoz, hogy ezt elérd. Ez hasonló a biciklizés kevésbé bonyolult aktusához: ha egyszer tudod, hogyan kell csinálni, akkor anélkül is meg tudod csinálni, hogy gondolkodnod kellene rajta.

Előbb azonban meg kell tanulnod, hogy mit kell tenned, és ehhez igenis használnod kell a tudatodat, hogy megismerkedj a biciklizés testi mozdulataival, mielőtt könnyedén tudsz biciklizni. Ez eleinte néhány esést és karcolást jelenthet, de ahogy telik az idő, egyre folyékonyabbá és könnyedebbé válnak a mozdulataid. Ez olyasmi, amin én és sokan mások is folyamatosan dolgoznak az aikido-gyakorlatukkal.

A tapasztalataim a mushinről az aikidóban

A mushin mentális állapotának megteremtése nagyon fontos azok számára, akik az aikidót, az önvédelem harcművészetét gyakorolják, amelyet Japánban Morihei Ueshiba (más néven O-Sensei, azaz “nagy tanító”) alapított. Ha valaki úgy támad rám, hogy megpróbál arcon ütni, nem tudok tudatosan arra gondolni, hogy “Ó, mindjárt arcon ütnek. Mit tegyek?” Erre nincs időm. Nem tudok arra gondolni, hogy mit csinál a másik személy, sem arra, hogy mit kellene tennem ahhoz, hogy egy tökéletes “kokyu-nage” védekező mozdulatot végezzek. Ha egyáltalán megállok gondolkodni, az arcomnak annyi. Ehelyett csak cselekednem kell – spontán és folyékonyan, anélkül, hogy bármilyen gondolat elterelné a figyelmemet a pillanatról. Ugyanez vonatkozik a harcművészet bármely más gyakorlójára is.”

Hogyan remélheted, hogy elérheted ezt az erőfeszítés nélküli állapotot? Milyen technikák vannak arra, hogy elérd magad számára a mushin-t? A legegyszerűbb válasz az odaadó gyakorlás. Annyit kell gyakorolni, hogy a technika ösztönössé vagy második természetté váljon. Ennek egyik módja a kihon, vagyis az alapok. A Wadokai Aikidóban vannak a taiso nevű aikidógyakorlatok, amelyek Koichi Toheitől, O-Sensei egyik rangidős tanítványától származnak. Ezeknek a mozdulatoknak a gyakorlásával “izommemóriát” építünk, és megismerkedünk az alapvető láb- és testmozgásokkal (ashi-sabaki, illetve te-sabaki). Ez viszont segít nekünk a wazáinkban, vagyis a technikáinkban, amelyeket különböző partnerekkel gyakorolunk a dojoban, és tovább segíti az izommemóriánkat és a tudatosságunkat, hogy mit kell tennünk különböző helyzetekben. Minél többet gyakorolunk, annál kevésbé leszünk tudatosak a mozdulatainkkal, ami hasonló ahhoz a hasonlathoz, amikor megtanulunk biciklizni.

Az alapok mellett az ellenfél vagy ellenfelek elleni szabadstílusú gyakorlás is nagyon fontos a mushin eszméje szempontjából. Ahogy korábban már mondtam, a mushin esetében az elmének nincsenek elvárásai és feltételezései. Az utcán nem tudjuk előre megjósolni, hogy mit fog csinálni valaki, ezért olyan fontos egy olyan tudatállapot elérése, ahol a technikák szabadon áramolhatnak. A “kumite” egy szó, amit a sparringra használnak, és valószínűleg ezt fogod hallani egy karate dojo-ban. Az aikidóban van randori, amit a több támadó elleni védekezésre használunk. A randoriban nem tudjuk, hogy ki fog legközelebb támadni, vagy hogyan fog támadni. Ki kell ürítenünk az elménket, és nem kell előre látnunk, csak cselekednünk kell, az alapgyakorlataink során összegyűjtött és kiélezett eszközeinket használva. Gyakran a kumite és a randori során nincs időnk gondolkodni, így elkezdünk természetesen a mushin állapotába kerülni.

A tényleges gyakorlás mellett, ami egyszerre fizikai és mentális, az olyan eszközök, mint a meditáció, segíthetnek nekünk megtisztítani a gondolatainkat az edzésre való felkészülésben. Ez is egy egészséges eszköz, amely bárkinek segíthet, legyen az harcművész vagy sem, olyan mentális állapotok elérésében, amelyek lehetővé teszik a nyugalmat, a kreativitást és a tudatosságot. Ez a mentális erő valóban megváltoztathatja az életet.

Mushin Expanded

A mushin fogalma nem csak az elkötelezett harcművészeknek szól, hanem más művészetekre és diszciplínákra is alkalmazható. Mint már említettem, a mushin a hagyományos japán művészetekben is fontos, mint például a virágkötészet és a kalligráfia. A fegyelem és a jelen pillanat éles tudatossága egyaránt nagyon fontos ezekben a művészetekben. A mushin révén a művészek nagyfokú tudatosságot és érzékenységet érnek el. Amikor az elméjük tiszta, a munkájuk intuitív és a tudatalattiból árad.

Míg a mushin egy japán fogalom, amely a zen buddhizmusban gyökerezik, úgy vélem, hogy a világ számos különböző művészetében és tudományágában megfigyelhető. Amikor a sportolók “a zónában” vannak, akkor a mushin valamilyen formáját kell megtapasztalniuk. Nem gondolkodnak tudatosan, csak cselekszenek, és az általuk tapasztalt rendkívüli tisztaságot csak más szavakkal írják le. Ugyanez elmondható a színészekről is, amikor improvizálnak vagy elvesznek a karakterükben. Meg kell tisztítaniuk az elméjüket minden egótól, hogy gyorsan és megfelelően tudjanak reagálni a helyzetekre.

A mushin nagyon hasznos fogalom, és nagyon sok különböző helyzetben alkalmazható. Bármi is legyen az ön fegyelme, ha továbbra is odaadóan, figyelmesen és ego nélkül gyakorol, akkor talán ön is megtapasztalhatja a mushin-t. Talán még a törekvéseidben is segíthet, akár sportoló vagy, akár kreatív ember, vagy csak jobban kell koncentrálnod. Legalábbis érdemes elgondolkodni (vagy nem gondolkodni) rajta!

Leave a Reply

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.